Tom Butler-Bowdon: Pszichológia dióhéjban – 50 pszichológiai alapmű

HVG-kiadó Tom Buttler: ötven pszichológiai alapmű 50Hálás dolog-e vajon 50 pszichológiai alapműről könyvet írni? Egyrészt kiemelkedő dolgokról jó írni. Az 50 legkevésbé ismeret műről nyilván sokkal nehezebb lenne egy jó összefoglaló művet készíteni, valószínűleg már a lista összeállításakor is komoly gondokba ütközne a szerző. Másrészt viszont ki szereti pár oldalban összefoglalni más mesterművét? Ha ilyen helyzetbe kerülünk, a mondandónk vége gyakran ez: “á, inkább olvasd el” ! Persze a műfajt a kötelező olvasmányoknak köszönhetően ismerjük: Bánk Bán egy oldalban, Dosztojevszkij 5 mondatban, és hasonlók.
Az összefoglaló műfaj nehézsége tehát, hogy nem lehet olyan jó az összefoglaló mű, mint az eredeti. De felmerül az is, mi is tekinthető alapműnek? A szerzők egy része ismeretlen volt számomra és volt, aki hiányzott; nekem nem ez lett volna az 50 pszichológiai alapmű. Talán ez az egyik nagy haszna is egyben a könyvnek ha pszichológiában kissé jártas ember kezébe kerül: a szerző más listát állított össze, mint ami a sajátunk lenne, ismeretlen vizekre kell eveznünk.

A könyv az azonos témában megjelent könyveket fejezetekbe csoportosítja. Pszichológusként érdekes, néhol kicsit zavaró, hogy teljesen más időből, más stílusban, alapvetően más megközelítésekkel íródtak a könyv azonos fejezetébe sorolt könyvek. Előfordul, hogy egy 2006-ban megjelent könyvet egy 1890-ben megjelent könyv követ, az ajánlott tematikus bontásban, az egyik szerzője egy filozófus, a másik pszichológus, a harmadik író. De ez szintén olyan megközelítés, ami nehezíti ugyan a megértést, de új szempontokkal is gazdagíthatja látásmódunkat.

A Pszichológia dióhéjban 7 csoportba osztotta az ismertetett könyveket:

  • Viselkedés, biológia, gének: az agy tudománya,
  • A tudattalan feltárása: egy másfajta bölcsesség ,
  • Jobb érzés, jobb gondolkodás: boldogság és mentális egészség,
  • Kik vagyunk, és miért: a személyiség és az én tanulmányozása,
  • Miért cselekszünk így vagy úgy: nagy gondolkodók az emberi indítékokról,
  • Kit miért szeretünk: a kapcsolatok dinamikája,
  • A munkateljesítmény növelése: kreativitás és kommunikációs készség.

Az egyes könyvismertetők azonban nem e szerint a csoportosítás szerint jönnek egymás után a könyvben. Hosszas vizsgálódás után rájöttem, hogy a szerzők vezetéknevei ABC sorrendben jönnek, de mivel a magyartól eltérően a legtöbb nyelvben a keresztnevet követi a vezetéknév, és nem fordítva, ezért ez egy kicsit furcsán kezelhetővé teszi a könyvet. Persze a könyvet az elejétől a végéig az adott sorrendben is el lehet olvasni (a szerzők vezetékneveinek ABC sorrendjében), de ekkor a témák közötti ugrálás még szédítőbb lesz, mint ha egy témán belül maradunk, pedig ott is komoly időbeli és műfajbeli eltérések vannak.

50 pszichológiai alapmű – a szerző szubjektív listája:

  1. Alfréd Adler: Emberismeret (1927)
  2. Gavin de Becker: A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen (1997)
  3. Eric Berne: Emberi játszmák (1964)
  4. Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat, hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (1979)
  5. Edward de Bono: Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre (1970)
  6. Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (1969)
  7. Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése (1980)
  8. Louann Brizendine: A női agy (2006)
  9. Dávid D. Burns: Jókedvűen: az új hangulatterápia (1980)
  10. Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (1984)
  11. Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája (1996)
  12. Albert Ellis és Róbert A. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (1961)
  13. Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen): A hangom veletek lesz: Milton H. Erickson tanulságos meséi (1982)
  14. Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (1958)
  15. Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (1947)
  16. Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem, a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (1997)
  17. Viktor Franki: Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása (1969)
  18. Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (1936)
  19. Sigmund Freud: Álomfejtés (1900)
  20. Howard Gardner: Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete (1983)
  21. Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (2006)
  22. Malcolm Gladwell: Ösztönösen (2005)
  23. Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (1998)
  24. John M. Gottman: A boldog házasság hét titka (1999)
  25. Harry Harlow: A szeretet természete (1958)
  26. Thomas A. Harris: Oké vagyok, oké vagy (1967)
  27. Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. Gondolatok a tömegmozgalmakról (1951)
  28. Karén Horney: Belső konfliktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete (1945)
  29. William James: A pszichológia alapelvei (1890)
  30. Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (1968)
  31. Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (1953)
  32. Melanie Klein: Irigység és hála (1957)
  33. R. D. Laing: A megosztott én: Tanulmány a józan észről (1960)
  34. Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (1971)
  35. Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (1974)
  36. Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex: női agy – férfiész? (1989)
  37. Iván Pavlov: Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása (1927)
  38. Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (1951)
  39. Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (1923)
  40. Steven Pinker: Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása (2002)
  41. V. S. Ramachandran: Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása (1998)
  42. Carl Rogers: Valakivé válni – A személyiség születése (1961)
  43. Olivér Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, és más orvosi történetek (1970)
  44. Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több? (2004)
  45. Martin Seligman: Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása, a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában (2002)
  46. Gail Sheehy: Átmenetek: a felnőttkor előrelátható válságai (1976)
  47. B. F. Skinner: Szabadon fogva (1971)
  48. Douglas Stone, Bruce Patton, Sheila Heen: Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat (1999)
  49. William Styron: Látható sötétség (1990)
  50. Róbert E. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete: Az energia, a feszültség és a stressz megszelídítése (1996)

Ha egy adott téma érdekel bennünket (pl: Viselkedés, biológia, gének: az agy tudománya), akkor a könyv elején lévő fejezet ismertetőben megnézzük, milyen könyvek tartoznak az adott témához (például Anne Moir és David Jessel szerzőpáros Agyszex c. könyve), azután a nevükben megkeressük a vezetéknevet (Moir), végül pedig Abraham Maslow, és Stanley Milgram alatt megtaláljuk Anne Moir és David Jessel: Agyszex c. könyvét. Sokkal egyszerűbb lenen megtalálni, ha az egyes témákhoz tartozó könyvek egymás után lennének, vagy legalább az egyes témákhoz tartozó könyvek felsorolásánál egyszerűen megadnák az oldalszámot is. De nem. Nem tudom, mi volt a célja ennek az elrendezésnek, de én kimondottan zavarónak tartottam. Ha ugyanis témák szerint szeretnénk végigolvasni a könyvet, akkor a fenti kódfejtést kell 50 alkalommal eljátszanunk.

Minden ilyen válogatás szubjektív. De a rendszerváltás előtt bizonyos könyvek csak az USA-ban, vagy Nyugat-Európában lettek befutottak, miközben a magyar olvasók előtt akár teljesen ismeretlenek. Erre talán lehetett volna reflektálni a magyar kiadásban, akár magyar könyvhírességeket is beemelve kiegészítőként. Persze ember legyen a talpán, aki felvállal egy ilyen honosítást és eldönti: Popper Péter könyve bekerül, Feldmár András könyve már nem elég tudományos, Ranschburg jöhet, Csernus dokinak sorompó.

A könyvet egy repülővel tett városnézéshez hasonlítanám, szemben a város gyalogos megtekintésével (ami az eredeti mű elolvasásának felel meg): minden város mutat valamit szépségéből a levegőből tekintve is, de van olyan város ami a levegőből látványosabb, és van amit igazán csak a sikátorok, sűrű bazárok forgatagában lehet megismerni. Ennek megfelelően az ismertetett művek között is volt ami jól megfogta az eredeti művet, de volt olyan is, amiből hiányzott az eredeti mű inspiráló zsenialitása. És persze volt olyan “alapmű” ami a magyar szakemberek előtt sem igazán ismert könyv.

Pszichológusoknak és laikusoknak egyaránt érdekes és hasznos olvasmány. Azt senki ne gondolja, hogy a pszichológiában lesz jártas aki tudja, miről szól tényszerűen egy egy leírt remekmű. De néha elég ennyi ismeret is. Akár mélyíteni, akár ha új ismeretekre vágyunk. Aki ezzel a tudattal vág neki a könyvnek, az nem fog csalódni. És az is lehet, hogy a könyv végül elkalauzolja az olvasót az ismertetett eredeti műhöz.

Tom Butler-Bowdon: Pszichológia dióhéjban – 50 pszichológiai alapmű
HVG Könyvek
3200 Ft
544 oldal

[schema type=”review” name=”Tom Butler-Bowdon: Pszichológia dióhéjban – 50 pszichológiai alapmű” description=”A Pszichológia dióhéjban 7 csoportba osztotta az ismertetett könyveket: Viselkedés, biológia, gének: az agy tudománya, A tudattalan feltárása: egy másfajta bölcsesség , Jobb érzés, jobb gondolkodás: boldogság és mentális egészség, Kik vagyunk, és miért: a személyiség és az én tanulmányozása, Miért cselekszünk így vagy úgy: nagy gondolkodók az emberi indítékokról, Kit miért szeretünk: a kapcsolatok dinamikája, A munkateljesítmény növelése: kreativitás és kommunikációs készség. ” rev_name=”A könyvet egy repülővel tett városnézéshez hasonlítanám, szemben a város gyalogos megtekintésével (ami az eredeti mű elolvasásának felel meg): minden város mutat valamit szépségéből a levegőből tekintve is, de van olyan város ami a levegőből látványosabb, és van amit igazán csak a sikátorok, sűrű bazárok forgatagában lehet megismerni.” rev_body=”A könyvet egy repülővel tett városnézéshez hasonlítanám, szemben a város gyalogos megtekintésével (ami az eredeti mű elolvasásának felel meg): minden város mutat valamit szépségéből a levegőből tekintve is, de van olyan város ami a levegőből látványosabb, és van amit igazán csak a sikátorok, sűrű bazárok forgatagában lehet megismerni.” author=”Vass István” pubdate=”2009-10-07″ user_review=”4″ min_review=”1″ max_review=”5″ ]

Ha hibát, elgépelést talál weboldalamon, kérem jelölje ki az adott szöveget és nyomja meg a Shift + E vagy kattintson ide hogy értesítsen! Köszönöm!

Minden vélemény számít!