Súlyos betegségből felépülve sokat gondolok rá, mit tegyek?

Tisztelt Pszichológus Szakértő!

Nekem egy évvel ezelőtt volt egy betegségem, mely olyan súlyos volt, hogy intenzív osztályra kerültem ott tartottak néhány napig (5 napig) ezt követően pedig vissza kerültem a Női Klinikára. Összesen két hetet voltunk kórházban. Istennek, az orvosoknak, tudománynak köszönhetően segítettek rajtam, diagnosztizálták a bajomat és kezeltek. Így meggyógyultam és nagyon hálás vagyok a mai napig mindazoknak akik segítettek rajtam, mert azt mondták, hogy nagyon messziről jöttem vissza, és, hogy ez az új születésnapom. Én nagyon boldog vagyok és jól érzem magam. A kérdésem igazából csak annyi lenne, hogy nekem, és még néha ma sem akarom elhinni, hogy ez velem megtörtént.

Azt szeretném kérdezni, hogy ez normális, hogy szinte már eltelt egy év és még most is sokat gondolok rá?

Köszönettel:

Levélíró

Kedves Levélíró!

Amennyiben a közérzete jó, akkor semmi baj azzal, hogy újragondolja a történteket. De érdemes ilyenkor valamit “kezdeni” az ilyen maradandó élményekkel: a művészeknek könnyű dolguk van, hiszen ők rengeteg ilyen élményt be tudnak illeszteni alkotásaikba. De ha hétköznapibb foglalkozása van, akkor is érdemes valamit kezdeni az ilyen élményekkel: egyrészt nem csak a született művészek alkothatnak, tehát ez az út is bizonyos mértékben nyitott. Másrészt ha az adott betegséggel kapcsolatban valamilyen társadalmi munkát tud végezni (pl. egyesületi segítség, facebook oldal létrehozása, segítés, felvilágosítás a veszélyeztetett, vagy a szindrómában szenvedők részére, saját élményeinek megosztása) mind segíthet az élmény feldolgozásában.

Természetesen az is lehet, hogy nem szeretne ezzel az élménnyel foglalkozni, szeretné saját életét élni, és nem akarja, hogy ez a továbbiakban a része maradjon életének. Ebben az esetben ha már huzamosabb ideje nem sikerül lezárni az adott élményt, akkor ajánlom pszichológus segítségét igénybe venni. Ez nem is zárja ki az előbbieket, hiszen a feldolgozás megfelelő módjának megtalálása is könnyebb így; lehet hogy van olyan mód, amire még nem gondolt, ami akár el is tér a fentiektől.

Az minden esetre nagyon jó jel, hogyha jó kedvel, pozitívan éli meg a jelenlegi állapotát! Fontos, hogy gondolkodjon az esettel kapcsolatos pozitív élményeiről is, ossza meg másokkal is ezeket. Az ilyen élményeket, pozitív visszajelzéseket könnyebben elfogadják, meghallják azok is, akik nem érintettek, vagy még nem tudják, hogy érintettek lehetnek, azoknak pedig sokat jelenthet, akik érintettek, legyenek azok elszenvedői vagy segítői az ilyen eseteknek.

Üdvözlettel:

Vass István
pszichológus
pszichologus.pszichologia.com

Utóirat: Érdemes tudni, hogy amennyiben a fenti állapotot rossz közérzet kíséri, akkor lehetséges, hogy az úgynevezett poszttraumás stressz betegség állapota áll fenn, és/vagy egyfajta gyászreakció zajlik le a betegséget elszenvedőben. Az ilyen esetekben érdemes pszichológiai segítséget keresni a trauma feldolgozásában.

Ha hibát, elgépelést talál weboldalamon, kérem jelölje ki az adott szöveget és nyomja meg a Shift + E vagy kattintson ide hogy értesítsen! Köszönöm!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>