Hipnózis: a delejezéstől a hipnoterápiáig I.

Szinte mindenki hallott már a hipnózisról, de mit jelent és egyáltalán létezik-e, vagy olyan megalapozatlan jelenség mint a tenyérjóslás?

A hipnózis megváltozott tudatállapot. Definíciója némileg vitatott, mivel a tudat, tudatállapot nehezen definiálható pszichológiai fogalmak. Egy biztos, és bizonyított: [do action=”pullquote”]hipnotikus szuggesztiók hatása alatt radikálisan megváltoztatható viselkedésünk, hangulatunk és észlelésünk is[/do]. Hogyan alakult a hipnózia története? Mit lehet tudni a jelenség eredetéről?

A hipnózis története

Sámán hipnózissal gyógyít extázisban barlangrajz
Sámán hipnotikus extázisban - barlangrajz

A hipnózis a sámánok, papok, jógik, gyógyítók birtokában volt ősidők óta; bizonyítottan alkalmazták az egyiptomi álomtemplomokban. Európában, először a visszaérkező gyarmatosítók feljegyzéseiben jelent meg. Ekkor – a felvilágosodás miatt – mindenki nyitott volt a misztikumra, ugyanakkor a tudományra is, hiszen mindkettő akkoriban szabadult fel a vallás ellenőrzése alól. (Hogy mennyire befolyásolta a hipnózist a kereszténység, arra jó példa  XII. Pius pápa, aki csak 1956-ban engedélyezte a római katolikusok számára a hipnózist – ekkorra már komoly igény volt arra, hogy az egészségügy különböző területein alkalmazni kezdjék.)

Egy kis modern kori “sámán” zene

Mesmer az 1700 – 1800-as évek fordulóján jelent meg először szeánszokon, David Copperfieldet megszégyenítő technikát felvonultatva: lágy zenével, lila selyem ruhában lépett fel, tükrök és nehéz drapériák között, alakját mindig árnyékban hagyva. Úgy gondolta, mindenkit valamilyen gravitációs mágnesesség jár át, ő pedig irányítani tudja ezeket az erőket. Szerényen el is nevezte a jelenséget saját neve után mesmerizmusnak. Vesztére csalásért és szélhámosság miatt vizsgálat indult ellene, mivel nem találtak semmilyen bizonyítékot a mágneses erők hatására.

Mesmer szalon-szeánsza
Mesmer szeánsza

 

A show és szélhámosság világából azonnal az „egészségügybe” került a módszer: kötelező fogásnak számított a végtagok érzéketlenné tételekor, ebben az időben pedig még nem fedezték fel az érzéstelenítő szereket, ám az összetettebb műtétek végrehajtására már megvolt a sebészeti tudás, és a modern lőfegyverek ejtette sebek és gyakori háborúk  miatt az igény is megvolt rá. A módszert épp ezért számos orvos kezdte ebben az időben kizárólag érzéstelenítésre használni, méghozzá rendkívül sikeresen.

Létezik-e hipnózis? 

A hipnózis jelenséget nehéz volt tudományosan bizonyítani. Az alapos bizonyítás érdekében a hipnózis kutatók a következőket találták ki: felkérnek olyanokat, akik szimulánsként részt vesznek a hipnózison, és összehasonlítják viselkedésüket azokéval, akik valóban hipnózisban vannak. A szimulánsok számos meglepő teszten átmentek, az érzéstelenítésnél például, ugyan fájt nekik az okozott sérülés, de arcuk sem rebbent. Ezekben a kutatásokban már sikerült elkülöníteni a szimulánsokat a valóban hipnotizáltaktól.

Az agyi képalkotó eljárások (CT, MRI, PET)  megjelenése óta az agyszkennereket is bevetik az ilyen nyomozásban. Ezekben a kutatásokban már egyértelműen látható volt a szimulánsok agyában más történt mint a hipnózist valóban átélők agyában.

Hipnózis története, gyógyítás
Mi történik hipnózis és szimulálás során az agyban?

A Harward Egyetemen olyan nem manipulálható eseteken kutatták a hipnózis gyógyhatását, mint a csontok gyógyulása törés után, ahol a gyógyulási időt 2 héttel rövidítette a hipnózis. Egy másik kutatásban pedig a fájdalomérzékelő központot figyelték az agy „röntgenjének” számító készülékkel és a hipnózis alatt alacsony aktivitást figyeltek meg benne forró tárgy megérintésekor, olyat, mint ami akkor lett volna, ha nem érintenek forró tárgyat. Hasonlóan ehhez, ha egy színt képzeltetnek el a hipnózisban lévő személlyel, akkor agyának az a területe lesz aktív, ami a szín valós megpillantásakor aktiválódik.

Mi a magyarázata?

A hipnózisnak nincs egyértelmű magyarázata. Olyan fontos az ember számára az öntudata, szabad akarata, hogyan lehet, hogy bizonyos körülmények között mégis átadja ezt valaki másnak?

Egyes elméletek szerint, a vadászat, harc összehangolt, gyors tevékenység során nélkülözhetetlen volt őseinknek, hogy egy-egy irányító domináns falkatag a csapat egyes tagjainak parancsolni tudjon; vadászó farkasoknál is megfigyelhető, hogy bizonyos helyzetekben nem a vezérállat méri az olykor életveszélyes fő csapást a vadra, de ő irányítja a vadászatot. A vadászat, harc, háború során olyan teljesítményekre, olyan kockázatokra kellett vállalkozniuk őseinknek, melyeket csak az adott megváltozott tudatállapot tett lehetővé, hiszen észlelésünk, testi épségünk, stressz szabályozásunk ilyenkor teljesen megváltozik, és nem a hétköznapi módon (kell) reagálnunk az ingerekre – például nálunk erősebb ellenfélre kel támadnunk, sebesülés esetén pedig folytatnunk kell a küzdelmet – ezek a viselkedések pedig hétköznapi tudatállapotban nem racionálisak. A gyógyítás, gyógyulás szintén olyan extrém helyzet, amiben a beteg vagy gyógyító olyan dolgokat szabályoz, melyekhez “normál esetben” nincs hozzáférése: szívritmus, vérnyomás, vérzés, belső elválasztású mirigyek működése.

Hipnózis: teljes kontroll a másik felett?

A hipnózis nem is létezik – ez az egyik legelterjedtebb tévhit a jelenséggel kapcsolatban, a másik ilyen tévhit és félelem az , hogy a hipnózis igenis létezik és teljes uralmat ad a másik embernek elménk felett. Ez sem igaz, a hipnózist inkább egy olyan állapotnak kell tekinteni, amikor sokkal érzékenyebbek leszünk mások befolyásolása által, de ez nem jelenti azt, hogy hipnózisban alapvetően megváltozna világképünk, és olyan dolgokat is ránk lehet erőltetni, melyekkel mélyen nem értünk egyet.

Ennek a tévhitnek a gyökere a hipnotizőrök (hipnózissal show-szerűen fellépők) szeánszaiban lehet, akik a színpadon furcsa dolgokra bírják rá a jelentkezőket (énekeljenek, valljanak szerelmet a másiknak, stb.). Ezeknél a fellépéseknél azonban több egyszerű trükköt is alkalmaznak a hipnotizőrök: 1, a csoportból önként jelentkezőket hívnak (vagyis szerepelni vágyó embereket hipnotizálnak) 2, először mindig “teszthipnózist” végeznek és minden esetben megemlítik, hogy ha nem jön össze a hipnózis, akkor visszaküldik a jelentkezőt a nézők közé. Végül általában több jelentkezőt is kiválasztanak, a csoportnyomás és a megfelelési kényszer miatt ilyenkor könnyű bármire rábírni a jelentkezőt, akinek „égés lenne” ha vissza kellene kullognia a nézőtérre.

A következő cikkben azt nézzük meg, hogyan gyógyítanak a hipnoterapeuták a hipnózis segítségével, és utánajárunk annak is, hogyan alakult ki ez a terület.

A cikk a Hír24 oldalán megjelent írás átdolgozott változata. 

 

Ha hibát, elgépelést talál weboldalamon, kérem jelölje ki az adott szöveget és nyomja meg a Shift + E vagy kattintson ide hogy értesítsen! Köszönöm!

4 gondolat “Hipnózis: a delejezéstől a hipnoterápiáig I.

  1. olyan jók ezek a félre tájékoztatások, a saman-nak semmi köze nem volt a hipnózishoz, ahogy a fenti két zenének sem, ilyen zene nem is létezik. a második egyébként didgeridoo-ra épülő newage zene! Ne irjunk már hülyeségeket. (saman zene nincs csak dalok vannak, a dob pedig rituális kiegészítő és nem zene, talán dél-amerikai icarokat nevezhetjük zenének de azok sem azok hanem mint a dob kiegészítők)

    • Lehet hogy nincs konkrétan olyan, hogy sámán zene, de azért azt gondolom, érthető, mire gondolok, és ez a fő: olyan zenék, amik meditatív, repetitív hangzásukkal más tudatállapotba hozzák a zene előadóját, hallgatóságát. Ezt aztán valamilyen kommunikációra (beavatás, áldás, gyógyítás, tanítás, spirituális útmutatás) is fel lehet használni – ez utóbbi leírás pedig már nagyon illik a hipnózisra. A hipnózis ugyanis megváltozott tudatállapotban való kommunikálás valamilyen cél érdekében. A hipnotizőrök a show miatt csinálják, a hipnoterapeuták pedig a gyógyítás érdekében. A cikk kritizált része arra az igazságra próbál rávilágítani, hogy régen többnyire a vallás köntösében zajlott ilyen kommunikáció a gyógyítás érdekében, a keresztény vallás és a modern orvoslás ezzel kevésbé élt, és végül most pár száz éve ismét van ilyen gyógyítás, de mostanra már tudományosan vizsgálva, értékelve, bizonyítva.

    • Nem kell összemosni a megváltozott tudatállapotot a hipnózissal, de azért komoly kapcsolat van köztük. Hagyományosan a relaxált alvás közeli megváltozott, beszűkült tudatállapotban való kommunikáció a hipnózis, de pont prof. Bányai Éva pszichológus bizonyította be, hogy hipnózis létrejöhet aktív éber állapotban is, konkrétan szobabiciklizés közben. Ez azért fontos, mert ez már két tudatállapot amiben bizonyítottan működik a hipnózis.

Minden vélemény számít!