Mi a nárcisztikus személyiségzavar? Kik az enyhe és erős esetei?

Mi a nárcisztikus személyéiségzavar lényege, mik az ismérvei? Hol fordulnak elő nárcisztikus emberek, honnan ismerjük fel őket, hogyan viselkednek? Ez az angol nyelvű dokumentumfilm bemutatja az enyhébb esetektől a legszélsőségesebb esetekig e személyiségzavarban lévő személyek viselkedését.

A nárcisztikus kifejezést Sigmund Freud alkotta meg a görög mitológiai alakra, Narcissusra utalva, aki büszkeségéről és szépségéről volt híres, aki egyszer megpillantva saját magát egy tó vizében beleszeretett önnön tükörképébe.

John William Waterhouse: Echo and Narcissus (1903)
John William Waterhouse: Echo and Narcissus (1903)

A 9 lehetséges tulajdonság, amiből legalább öttel kell rendelkeznie valakinek, hogy megkapja a nárcisztikus személyiségzavar elnevezést:

  1. Erős szükséglet a mások csodálatára
  2. Kizsákmányoló, kiszipolyozó viselkedés
  3. Nagyszerűség, lenyűgöző hatás, grandiozitás
  4. Empátia hiánya
  5. Arrogáns és zsarnoki
  6. A siker és hatalom köré épülő gondolatok
  7. Egyediségbe vetett hit
  8. Felhatalmazottság érzése (én megtehetem, mert az én dolgom)
  9. Irigység

Ha hibát, elgépelést talál weboldalamon, kérem jelölje ki az adott szöveget és nyomja meg a Shift + E vagy kattintson ide hogy értesítsen! Köszönöm!

15 gondolat “Mi a nárcisztikus személyiségzavar? Kik az enyhe és erős esetei?

  1. Sajnos én ilyennek élek. A férjem az. Azt már “megtanultam”, hogy hogyan kell vele élni, de félek, hogy a gyerekeink sérülnek. Különösen a második, aki inkább az “én fajtám” külsőre, ezért állandóan lekezeli, alázza, soha semmi nem jó neki, amit csinál. Félek, hogy sérülni fog, netán “átveszi” ő is ezt a fajta viselkedészavart, hisz ezt látja maga előtt. A legkisebbet pedig “isteníti”, akármit csinál, az tökéletes. Talán ő még nagyobb veszélynek van kitéve jellemfejlődés terén.
    Ha tud valaki olyan oldalt/szakértőt/tapasztalattal rendelkező embert, aki tanácsot tud adni nekem abban, hogy mit tegyek, hogyan kompenzáljam a férjem “rombolását”, kérem segítsen!!!
    Elérhetőségem: [email protected]
    Köszönöm: Gyöngyi

    • Kedves Gyöngyi!
      Nagy kár, hogy csak most láttam meg kérdésedet!
      Azt nem írtad, mekkorák a gyerekek. Pedig lényeges. Mindenekelőtt keress gyermekpszichológust, tőle kérj tanácsot.Félelmed, hogy a gyerekek sérülnek, reális! Az nem biztos, hogy a gyerekek is nárcisztikusak lesznek, de hogy a személyiségfejlődésük sérül, s gondok lesznek, az szinte bizonyos.

      Ne halogasd egy szakember felkeresését, minél tovább vársz, annál több kár éri a gyerekeket.

      Az én párom is ilyen, s neki az édesapja szintén.
      Tudom, milyen érzés egy nárcisztikus emberrel egy fedél alatt élni, Leszívja minden életerődet, önbizalmadat, mindent. Amellett állandó stresszben tart…És ő szól le, mert ilyen meg olyan vagy, miközben mellette váltál ilyenné.
      Áruld el nekem, hogyan “kezeled” a párodat, Hogyan tudod a konfliktusokat kikerülni, vele békességben lenni, s önmagadat megvédeni a rombolástól, amit benned véghezvisz?

      Az biztos. csak az tudja mi ez, aki ilyen emberrel él.

    • Kedves Gyöngyi és Edit!
      Két nárcisztikussal volt párkapcsolati tapasztalatom…
      A rémes bánásmód, folyamatos hazugságok és hűtlenkedés a legdurvább ami történt velem… Egy dolog tartott benne a kapcsolatban: egy naiv remény hogy változhatnak, hogy ha eléggé igyekszem én is megváltoztatni a viselkedésemet.
      Nem működik! Nem változnak, hisz nem is akarnak! Azt hiszik velük minden rendben. Megviselt, lelkileg nehéz kijönni épen egészségesen és optimistán a tortúrából. De végül is kiléptem a legutóbbiból is. Egy biztos: a kis önbizalmúakat könnyebben legyűrik a lelkiterrorban, magam is a béka segge alatt vergődtem. De soha nem kockáztattam volna ennyit gyerekekkel! Ha magunkat nem is tudjuk annyira becsülni hogy kilépjünk a megalázó helyzetből… Talán a gyerekek iránti szeretetünk erősebb! Ki kiván öntelt rideg, agresszív, manipulatív, hazug, megbízhatalan apát a gyerekének?! Iszonyúan sérülnek! Ha magunkért nem akkor értük meg kell tenni… Ott kell hagyni! Válni! Ha szükséges: futva menekülni.

  2. Kedves Vass István! Nem tudom, hogy működik-e még az oldala, vagy reagál-e megkeresésekre. Nekem egy megyei civil szervezet vezetőjével szemben támadt gyanúm, hogy mentális betegségben szenved, és ez Nárcisztikus személyiségzavar lehet, hiszen minden tünetet produkál. 75 éves, én 1,5 éve ismerem személyesen.Egy megyei civil szervezetet bomlasztott részeire, csak a központi mag maradt meg, akik őt dicsőítik, persze anyagi haszon ellenében. Minden mondata “én”-nel kezdődik, és már több mint 20 éve minden összejövetelen csak az ő tetteit soroja hosszan, és méghosszabban. Az egyesület megmaradt tagjai a telefont nem veszik fel, mert 2,5 órán át levegő vétel nélkül sorolja 50 alatt szerzett érdemeit. Aki nem bírja, az inkább eloldalog, senki nem mer vele újat húzni, mert sajnos komoly összeköttetései vannak a múltból. A szervezet 1.1 millió forintból gazdálkodik évente, ebből az éves telefon és internet díj 120 ezer forint évente, tehát több, mint 10%, és a szervezet honlapján mégis a2011-es adatokkal nézünk szembe, plusz tételesen felsorolva az elnökünk munkásságát, dátum szerint pontosan felsorolva, évtizedekre visszamenőleg. Azt, hogy a tagsággal hogy beszél, az megérne egy külön misét. Velem szemben teljesen ambivalens a viselkedése.Egyik alkalommal az egekig magasztal, majd rákövetkező hívásnál valami érthetetlen hülyeséggel felhív, és hisztériásan kikel ellenem. Legközelebb aztán megint a nyali. Azon szoktam gondolkodni, hogy vajon emlékszik az előző beszélgetésünkre? Elmebeteg, vagy dörzsölt, és manipulálni akar? Mit lehet tenni egy hatalmon lévő őrült ellen? Vagy jobb, ha én is eloldalgok, mint sokan mások? Ez szívós, nem fog visszavonulni, foggal-körömmel ragaszkodik a pozíciójához, és még 20 évet kinézek belőle, amíg a tagok vérét szívja, és saját nagyszerű tetteit hangoztatja. Mit lehet tenni ilyen esetben? Van megoldás? Vagy majd az idő mindent megold? Az felettébb lesúlytó lenne. Ha van valami hasznos tanácsa, kérem, mondja el. Köszönöm, hogy végigolvasta.Ha még válaszol is, azt külön köszönöm.

    • Tisztelt komentelő.

      A személyiségzavar nem fog magától megváltozni, ebben az életkorban már valószínűleg egyáltalán nem fog változni. Az a szervezet, amiben az említett személy fog tevékenykedni, az a későbbiekben is ilyen lesz. Kifelé érhet el sikereket, még akár jelentős sikereket is. Ebben a helyzetben érdemes önmagára gondolni. Mi lenne önnek jó? Bír-e ezzel a személlyel együtt dolgozni ilyen körülmények között? Ha nem, akkor mit szeretne? Hogyan tudja megvalósítani? Mi tartja vissza? Ha ezeket átgondolta, akkor ajánlom, hogy lépjen.
      Tisztelettel:
      Vass István

  3. Ilyen, 4 éves párkapcsolaton vagyok túl, mondhatom romokban. Végig magamban kerestem a hibát, miért nem vagyok elég jó, szép, okos, sikeres, stb. És itt van a kutya elásva, hogy magunkon próbálunk változtatni, hátha működik… és lám, lehozhatjuk a csillagos eget, mégsem. És a vicc, hogy tényleg ő hagyott el egy felszínre került hűtlensége után. Menthetetlen az ilyen kapcsolat.

Minden vélemény számít!